Felgyorsult rohanó életünknek egyik legszomorúbb következménye a túlzott szeméttermelés. Annak érdekében, hogy megpróbáljunk környezettudatosabb életmódot folytatni rendkívül fontos a megtermelt hulladék mennyiségének a csökkentése. Szerencsére egyre inkább teret nyer a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a komposztálás is. Ezzel ugyanis jelentősen csökkenteni tudjuk a kukánkba kerülő szerves hulladék mennyiségét, amit ráadásul még a természetbe is visszajuttathatunk, elősegítve a körforgásos gazdálkodást. A komposztálással emellett jelentősen csökkenteni tudjuk a költségeinket azáltal, hogy kevesebb virágföldet és műtrágyát kell vennünk a kertészkedés során.
A komposztálás egy olyan biológiai folyamat, melynek során a szerves hulladékok, tápanyagban gazdag humuszszerű anyaggá változnak. Sokkal egyszerűbb, és kényelmesebb ugyan megvásárolni az előre elkészített földeket, és azzal javítani a talaj minőségét, azonban a komposztálással a háztartásunkban és a kertünkben felgyülemlett hulladékot is feldolgozhatjuk és felhasználhatjuk annak érdekében, hogy lazább szerkezetű, tápanyagban gazdagabb és ezáltal jobb minőségű földet kapjunk, ami növeli a növények ellenálló-képességét is.
Ugyan a komposztálás nem túl bonyolult feladat, azért mielőtt belevágunk érdemes jól átgondolni a dolgot. Számba kell venni, hogy mire van szükségünk az otthoni komposztáláshoz. Fontos, hogy egy jó, és minden követelmények megfelelő komposztáló helyet alakítsunk ki, szükség van egy komposztálásra alkalmas edényre, kerti eszközökre a komposzt begyűjtésére, aprítására, forgatására és szétszórására és természetesen komposztálható anyagokra. Ha ezek megvannak, már könnyű szívvel belefoghatunk a komposztálásba. A komposztálás során nincs más dolgunk, mint megteremteni a feltételeket, azoknak az élőlényeknek, amelyek majd elvégzik a komposztálási folyamatokat. Ezek az élőlények az egysejtű mikroorganizmusok, a gombák és enzimek, illetve a rovarok, férgek, giliszták. Ők indítják majd el azokat a folyamatokat, amelyeknek az a lényege, hogy az önmagukban akár környezetszennyező hulladéknak minősülő anyagok humuszpótló anyagokká váljanak. Minden háztartásban könnyen fellelhetőek a jól komposztálható anyagok, például a konyhai hulladékok, gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter. A kerti hulladékok közül komposztálhatóak az elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, levágott fű, kerti gaz. De belekerülhet a kezeletlen fa, a nem színes papír és a karton is. Azzal jelentősen csökkenthetjük a szemetünk mennyiségét, ha a komposztálható hulladékot inkább ide gyűjtjük.
Érdemes a komposztba magas nitrogén tartalmú anyagokat is rétegeznünk, olyanokat mint a galambtrágya, a lucerna, a széna vagy a gyógynövények, például a csalán, kamilla, és a pitypang. A tapasztalatok szerint ezek gyorsítják a komposztálási folyamatot, úgynevezett aktivátor szerepet töltenek be. A gyorsabb éréshez használhatunk még érésgyorsítókat, tegyünk egy-egy réteg kész komposztot a zöldhulladék közé, és száraz időben locsoljuk meg. Az is gyorsítja a folyamatokat, ha időnként megforgatjuk az egymásra rakott rétegeket. Fontos, hogy a folyamat aerob bomlás, azaz a komposzt aljára is kell levegőt juttatnunk, melyet vasvillás átforgatással tehetünk meg.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ugyan a papír komposztálható, de mivel lassabb a bomlási folyamata, mint a komposztba kerülő többi anyagnak, mégis érdemesebb papírként újrahasznosítani. Bizonyos ételmaradékok is komposztálhatóak, de ajánlatosabb kerülni, hogy a komposztba kerüljenek, mert büdösek lesznek és odavonzhatják a nemkívánatos rágcsálókat, legyeket! A vegyszerekkel kezelt gyümölcsök héjának komposztálását is kerüljük, mivel azok gátolhatják a komposztálási folyamatot. Ha mégis amellett döntünk, hogy ezekat is felhasználjuk, a komposztba kerülés előtt alaposan mossuk meg őket! Komposztálhatóak az örökzöldek is, azonban ezeknél lassabb a bomlási folyamat. Az egész ágak vagy ágdarabok jóval hosszabb idő alatt bomlanak le, így érdemes ezeket ágaprítóval előtte apró darabokra törni.
Ezek után már csak egyetlen dolgunk van: vigyázni a komposztunk minőségére. Mindig figyeljünk komposzthalmunk megfelelő nedvességtartalmára! Ha túl száraz a biomassza, az gátolja a mikroorganizmusok aktivitását. Ha a komposzthalom túl nedves, akkor rothadási folyamatok indulhatnak el, de ezt megfelelő vázanyagok hozzáadásával el tudjunk kerülni. Azoknak is érdemes komposztálni, akiknek nincs kertjük, hiszen a szobanövények is meghálálják a jó minőségű földet, és már kaphatóak nagyon jó, a lakásban is használható komposztáló edények, amelyeknek a kezelése rendkívül egyszerű. Számos szempontot figyelembe véve, mindenképpen le kell szögeznünk azt is, hogy ezzel a módszerrel a háztartásban gyakorlatilag hatékonyan felszámolható a hulladéktermelés jelenetős hányada, és miután a kerti zöldhulladékot is ilyen módon használjuk fel, megelőzhető a rendkívül levegőszennyező kerti avarégetés.
Gyerekeknek szóló, de felnőtteknek is hasznos anyag letöltése a komposztáláshoz: Kattints ide!