Az előző cikkben a szilárd tüzelésű fűtőeszközök kerültek bemutatásra, jelen cikk pedig a gázalapú fűtőeszközökről ad áttekintést. Továbbra is az elsődleges szempont, hogy ezeket az eszközöket biztonságosan és – amennyire csak lehet – környezettudatosan használjuk.
A gázalapú fűtés évtizedek óta népszerű megoldás hazánkban, és az egyik legelterjedtebb fűtési forma mind a lakóépületekben, mind a közintézményekben. A földgáz könnyen szabályozható, tisztább égésű, mint a hagyományos szilárd tüzelőanyagok, és kényelmes fűtést biztosít. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból ennek a fűtési módnak is vannak előnyei és hátrányai.
A felhasználók szerepe kiemelten fontos a gázfűtés környezeti hatásainak csökkentésében. A rendszeres (éves) karbantartás, az épületek megfelelő hőszigetelése, valamint az okos szabályozás – például programozható termosztátok alkalmazása – jelentősen mérsékelheti az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást.
A gázkazánok a földgáz égésével termelnek hőt, amelyet víz vagy levegő közvetítésével juttatnak el a fűtési rendszerbe. Az égési folyamat során szén-dioxid (CO₂), nitrogén-oxidok (NOx), valamint kisebb mennyiségű szilárd részecskék keletkeznek. A szilárd tüzelőanyagokhoz képest az égés tisztább, nincs hamuképződés vagy jelentős korom. A hatásfok is jóval magasabb: a modern kondenzációs kazánok akár 95–98%-os hatásfokkal működnek, így kevesebb energia vész kárba.
A gázfűtés kényelmes és könnyen szabályozható fűtési mód, amely segíthet elkerülni a túlzott energiafogyasztást, ezáltal közvetetten környezetkímélőbbé is válhat. Az égés során szén-dioxid keletkezik, amely hozzájárul a klímaváltozáshoz. Mivel a földgáz fosszilis tüzelőanyag, nem megújuló energiaforrás, ezért készletei végesek, és ez az energiabiztonság terén is komoly kihívásokat okoz.
A gáz használata kockázati tényezőt is jelent, hiszen a szivárgás komoly balesetveszélyt hordoz. A csőhálózatból kiszivárgó gáz nemcsak életveszélyes lehet, hanem jelentős környezeti terhelést is okoz, ezért a gázfűtési rendszerek fokozott ellenőrzést és odafigyelést igényelnek.
A gázalapú fűtőberendezések nemcsak a kültéri, hanem a beltéri levegőminőségre is hatással lehetnek. Nem megfelelő szellőzés vagy elavult készülékek esetén nitrogén-dioxid és szén-monoxid kerülhet a lakótérbe, ami hosszabb távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. A kondenzációs kazánok ugyanakkor már általában külső levegőbeszívással működnek, mely a kockázatot csökkenti.
Példa egy elavult hőtermelőre:
A modern kondenzációs kazánokra való áttérés jelentős előrelépés lenne a földgáz gázalapú tüzelés esetében. Számos helyen ez már megvalósult, azonban jelentős még a régi gázkazánokkal ellátott ingatlanok aránya. A kazáncsere önmagában ugyanakkor nem elegendő, mivel a kazán védelme miatt hőcserélővel szükséges leválasztani a meglévő hőleadó rendszerről, és a hőleadó rendszert keringtető szivattyúval is el kell látni. Mindemellett kéménybélelés vagy új kémény létesítése is szükséges, mely műszaki és elhelyezési kérdéseket is felvet a jelentős többletköltség következtében. Rossz esetben (pl. többszintes családi házak esetében) a kémény költsége megegyezhet a teljes ezen kívüli költségekkel.
A kondenzációs kazánra váltás ugyanakkor alapvetően szükséges lépés lenne az olyan régi családi házak esetében, melyek régi gázkazánt vagy szilárd tüzelést használnak központi fűtéssel. Csak e cserével 20% fűtési költség takarítható meg, és viszonylag gyorsan, kis kényelmetlenséggel megvalósítható beruházás.
Példa a korszerűsítés utáni állpaotra:
Fontos hangsúlyozni, hogy bár a korszerű gázkazánok energiahatékonyabbak, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a fűtési mód környezetbarát. Az energiahatékonyság csupán mérsékli a környezeti terhelést, a fosszilis alapú működés azonban továbbra is fennmarad. Európai szinten egyre nagyobb hangsúlyt kap a fűtési rendszerek dekarbonizációja, amely hosszú távon a fosszilis energiahordozók fokozatos kiváltását célozza, és a gázalapú fűtés szerepének átalakulását vagy visszaszorulását vetíti előre.
Ugyan aktuális trend ennek megfelelően, hogy a földgáztüzelésű kazánokat levegő-víz hőszivattyúkra cserélik, melyeket viszonylag könnyű csatlakoztatni a meglévő hőleadó rendszerre, azonban ez az erőltetett csere a régebbi házak esetében hibás elgondolás. Az erőltetett energiahordozó-váltás folyománya, hogy földgáz tüzelőanyagú fűtőberendezések nem támogathatóak már az unión belül, ugyanakkor ez az elgondolás hazánk esetében jelentős problémát okoz. A hőszivattyús rendszerek ugyanakkor a földgáznál környezeti szempontból kedvezőbb alternatívák, mivel az energiahordozó itt villamos energia, mely akár jelentős megújuló részaránnyal rendelkezik. Emellett nem történik helyben emisszió, mely jelentős kedvező hatást gyakorol a levegőminőségre, összehasonlítva különösen a szilárd tüzelőanyagokkal.
Ami miatt azonban ez a támogatási szempontból kizárólagos lehetőség téves elgondoláson alapul, az, hogy nem minden épület alkalmas jelenlegi állapotában a rendszer fogadására energetikailag. Új építéseknél a hőszivattyús rendszerek alkalmazása kedvező, különösen, ha padlófűtéssel és plafonhűtéssel kerül megvalósításra, azonban a régi épületállománynál a kapcsolódó beruházások miatt egy nagyon költségigényes megoldás. A rendszerek ugyanis alacsonyabb előremenő hőmérséklettel működnek, mely feltételezi a modernebb, nagyobb teljesítményű hőleadókat és a jobb hőszigetelést is, azonban ezek jellemzően nem állnak rendelkezésre a régebbi épületeknél. Ennek folyománya, hogy előbb a teljes körű hőszigetelést és nyílászáró cserét meg kell valósítani, és egyúttal a vizesedések megszüntetése is indokolt, a régebbi, rossz állapotú tetők cseréje mellett. Ez utóbbi esetben nemcsak a héjalásra kell gondolni, hanem a leggyakrabban a tetőszerkezet cseréje vagy megerősítése is szükséges lenne, mely kifejezetten jelentős költség, jelenleg támogatás nélkül. Tehát összességében egy hőszivattyús rendszer telepítéséhez előbb olyan építészeti-energetikai állapotba szükséges hozni az épületet, mintha új építés lenne, és csak ezt követően lehet a hőszivattyús gépészeti korszerűsítésen gondolkozni.
A kondenzációs kazánra váltás ehhez képest jelentősen kisebb költségű és gyorsabb folyamat, kisebb kellemetlenséggel. Természetesen megfelelő pénzügyi forrás rendelkezésre állása esetén nyilvánvalóan a komplex korszerűsítés a jóval kedvezőbb megoldás, azonban hazánk elavult épületállománya éppen a megfelelő pénzügyi forrás rendelkezésre állásának hiányát támasztja alá.
Összességében a gázalapú fűtés kényelmes és viszonylag tiszta megoldás, ugyanakkor fosszilis energiaforrásként hozzájárul a klímaváltozáshoz. Környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás a hatékony kondenzációs kazánok használata, a szivárgások minimalizálása, valamint a megújuló energiákkal kombinált hibrid rendszerek alkalmazása. A gázfűtés ma még átmeneti megoldásnak tekinthető: felelősségteljes használata csökkentheti a környezeti terhelést, de a valódi fenntarthatóság felé vezető út a megújuló energiaforrásokon alapuló fűtési rendszerekben rejlik. Későbbi cikkeinkben ezekről részletesebben is beszámolunk.