Az előző cikkünkben bemutattuk a jó példát a kerti zöldhulladék kezelésére (komposztálás), azonban az ősz közeledtével a rossz példát is szükséges ismertetni. Sokan nincsenek is tudatában, hogy az avarégetés nemcsak tilos, hanem súlyosan egészségkárosító akkor is, ha valóban csak a kerti zöldhulladék szabadtéri eltüzelése történik, és más anyag nem is kerül bele a tűzbe (pl. műanyag, gumi, bútor).
Annak ellenére, hogy ma már megpróbálunk környezettudatosabban élni, napjainkban is sokan gondolják úgy, hogy, a kertben összegyűjtött zöldhulladéktól úgy lehet a legkönnyebben megszabadulni, ha alágyújtanak. Ezért is kell minden alkalmat megragadni, arra, hogy beszéljünk arról, hogy ez a tevékenység milyen súlyosan károsítja a környezetet, és visszafordíthatatlan egészségkárosító hatása van. Egy átlagos kerti tűz, amelyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz. Ezt elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező.
Pontosan ezért 2021. január 01-től törvény rendelkezik róla, hogy a zöldhulladék égetése országszerte tilos, több település saját szabályozást is készített és rendeletbe foglalta, hogy a kerti zöldhulladékot nem szabad elégetni, és ez a tett bírsággal sújtható cselekmény. Azt is fontos tudni, hogy ezt nem csak az önkormányzatok, de a levegővédelmi hatóság, a kormányhivatal kerületi hivatala is vizsgálja, amely akár százezer forintos levegővédelmi bírsággal is büntetheti a renitenseket. Ezzel a vizsgálattal párhuzamosan, a tűzoltóság is végez ellenőrzéseket az ilyen ügyekben, és büntetést is szabhat ki. Súlyosabb esetekben a tűzvédelmi bírság, akár kétmillió forintig is terjedhet, hiszen a főként száraz, aszályos időszakban a kerti hulladék, vagy a tarló égetése komoly tűzveszélyt jelent, ami katasztrófához is vezethet, így nagyon fontos, hogy az ilyen esetekben a hatóságok szigorúbban járjanak el. Az önkormányzatok ugyan kaptak törvényi felhatalmazást, de ez egyáltalán nem egységes, nem is terjed ki mindenre, és nem elég kemény ezért van, az hogy főleg vidéken még mindig nagyon elterjedt a kerti hulladék égetésének gyakorlata.
Sajnos ez az egyik legsúlyosabban levegőszennyező eljárás, ami csak létezik, pontosan olyan káros mintha szabálytalanul fűtenénk. A sűrű füstöt belélegezve gyakran azonnal fejfájás, szédülés, émelygés törhet ránk. A levegőbe kerülnek olyan szennyező anyagok mint a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és ezzel együtt rákkeltő szerves vegyületek is. Olyan komoly egészségkárosító hatásuk van, amelyek légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségeket, valamint allergiát és asztmát okozhatnak, valamint fennáll a légúti fertőzések kialakulásának a veszélye is. Belélegezve a füstöt és a port az ultra finom szennyező anyagok a tüdőn keresztül a véráramba jutva súlyos elváltozásokat okozhatnak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021-ben készült jelentése szerint ezek a részecskék hazánkban évente mintegy 11.970 ember idő előtti halálát okozzák, egész Európát tekintve pedig ez a szám 800.000-re rúg. Ami a PM10 (10 mikrométer átmérőjű szálló por) részecskéket illeti, egy kupac avar elégetésével annyi jut belőlük a levegőbe, ami egy közepes település teljes légkörét beszennyezi egy őszi estén.
Az avarégetés emellett a talajt felső rétegei is károsítja. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az avar megannyi csodálatos és hasznos élőlénynek ad otthont. Ugyan néhány élőlény kizárólag mikroszkóppal látható mikroorganizmus, de élnek itt különböző rovarok. Például itt vadásznak a százlábúak, itt aprózzák a leveleket az ezerlábúak is, és itt tanyáznak a csigák, a növényevő atkák, a pinceászkák, a giliszták, és olyan gyorsan mozgó ősi rovarok, mint azugróvillások, nem is beszélve sokak kedvencérő a sündisznóról.
Szem előtt kell azt is tartani, hogy a megperzselődött talaj jelentősen veszít tápanyagtartalmából, hosszú időre van szüksége a regenerálódáshoz, ráadásul a hamuval sem tudunk mit kezdeni. Minden szempontból jobb, ha inkább más lehetőséget választunk. A kerti hulladék égetése helyett sokkal jobb ötlet a komposztálás vagy a zöldhulladék gyűjtőedénybe helyezése, amelyet aztán a hulladékkezelő cég munkatársai elszállítanak. De az is megoldás lehet, ha egyszerűen csak téli talajtakaróként rátesszük a fiatalabb növények gyökerére, vagy összehúzzuk az udvar sarkában. Többnyire akkor is eltűnik tavaszra, ha nem csinálunk vele semmit, hiszen a természet mindig teszi a dolgát. Mi már azzal is sokat segítünk neki, ha egyszerűen csak békén hagyjuk.
címlapkép forrása: https://www.hetihirek.hu/